|
|
Alapszabály
A RomAssist Közhasznú Egyesület Alapszabálya
2003. Budapest
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
Az Egyesület neve: RomAssist Közhasznú Egyesület (Romákat Segítő Közhasznú Egyesület)
Az Egyesület jellege: Közhasznú Egyesület
Az Egyesület székhelye: 1068 Budapest, Király u. 106.
- Működése kiterjed az ország egész területére.
- Kiadásait tagdíjakból, természetes- és jogi személyek adományaiból, valamint pályázatokból fedezi.
- Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok, a tagdíj megfizetésén túl- a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
2.
Az Egyesület céljai
- Szellemi műhely létrehozása, amely lehetősévé teszi a korszerű és legszélesebb értelemben vett roma integráció kérdéseinek bemutatását, kutatását, oktatását és tárgyalását
- E cél érdekében felvállalja, e kérdéskört tárgyaló könyvsorozat és oktatófilm sorozat kiadását, előadásokat, képzést és továbbképzést, valamint vitafórumokat és konferenciákat szervez.
- Szervezeti önállóságát megtartva szorgalmazza a magyarországi és a határainkon túl élő roma kultúra hagyományainak feltárását. Gyűjtési, kutatói munkájával hozzájárul a roma kultúra értékeink terjesztéséhez.
- A már felkutatott kulturális hagyományok mellett a kulturális örökséget rendszerezi feldolgozza.
- Népszerűsíteni kívánja a roma kultúrát a cigányság és nem cigányság körben.
- Nemzetközi kapcsolatok kiépítése olyan adatbázis létrehozásával, ahol az összes nemzetközi és magyarországi roma szervezet szerepel.
- Néprajzi gyűjtések: tánc-, ének-, zene-, mese-, szokások-, szólások-, a hanganyagokból kiadványok, a forgatott anyagokból dokumentumfilmek készülnek.
Kiadványok:
- Az Egyesület kedvezményesen biztosítja a képzéseihez szükséges tananyagokat, segédanyagokat.
- Az Egyesület vállalja, hogy céljainak megfelelő szakmai kiadványokat (folyóirat, oktatófilm) önköltséges áron készít el és bocsátja az érdekeltek rendelkezésérére.
- A kiadványok kiadását az Egyesület másodlagos tevékenységként végzi, tekintettel az Egyesület non-profil jellegére.
Az Egyesület jogállása
- A célokat közhasznú tevékenységként, a tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását, közhasznú egyesület formájában végzi.
- Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétel és közhasznú jogállás megszerzését követően az 1997. évi CLVI. törvény 26. § -ának c./ pontjában felsorolt alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
4. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. Kulturális tevékenység,
7. Kulturális örökség megóvása,
11. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
13. Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység.
3.
EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
- Az Egyesület tagja lehet miden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A tagfelvétel ügyében első fokon az elnökség jogosult dönteni. Az elnökség határozata ellen a tagfelvételt kérelmező személy az Egyesület közgyűléséhez jogosult fellebbezni.
- Az éves tagdíj 5.000 Ft, azaz ötezer forint/év, melyet az Egyesület tagjai minden évben február utolsó napjáig kötelesek az Egyesület pénztárába befizetni.
- A közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. Kizárható az Egyesületi tag is, aki az elmaradt tagdíjat külön írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg. Az elmaradt tagdíj megfizetésére az Egyesület elnöksége a tagot egy alkalommal 15 napos határidő kitűzésével írásban köteles felszólítani. A kizárás kérdésében első fokon az Egyesület elnöksége dönt. Az elnökség kizáró határozata ellen a kizárt tag az Egyesület közgyűléséhez fordulhat jogorvoslatért. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével, vagy kizárásával. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület elnökségével.
4.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
- Az Egyesület minden tagja szavazati joggal rendelkezik és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.
5.
- Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
6.
KÖZGYŰLÉS
- Az Egyesület legfőbb szere a közgyűlés. A közgyűlés a szavazásra jogosult tagok 50 %-ának + 1 szavazásra jogosult tagnak a jelenléte esetében határozatképes. A közgyűlés az elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell írásban meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 30 nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a szavazásra jogosult tagok egyharmada azt igényli, írásban az Elnökség elé terjeszti, vagy az Elnökség tagjainak bármelyike azt szükségesnek tartja.
- A közgyűlés ülései nyilvánosak azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés dönt az Egyesület alapszabályának éves beszámolójának, közhasznúsági jelentésének elfogadásáról. Közgyűlési döntés szükséges az Egyesület feloszlásának és más szervezettel történő egyesülésének kimondásához is. A közgyűlés az Elnökséget és a Számvizsgáló Bizottságot titkos szavazással választja meg titkos szavazással döntenek a tisztségviselők visszahívásáról.
- Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság megválasztása, az alapszabály módosítása, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést) és ezzel egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít az l997. évi CLVI. törvény 19. §. alapján. Az Egyesület gazdálkodása során ezért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. A közhasznúsági jelentést az Elnökség javaslatára a közgyűlés egyszerű többséggel fogadja el. Az alapszabály módosításához a szavazásra jogosult tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.
- A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség hogyan osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
- Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevők számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az első közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
- A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az Egyesület költségvetésének elfogadása.
- A határozathozatalba nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b/ pont), élettársa a határozat alapján
a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
- A b/ pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
7.
AZ ELNÖKSÉG
- A közgyűlés 3 (három) főből álló elnökséget választ. Az elnökség tagjai a közgyűlés által megválasztott elnök és a két elnök helyettes.
- A közgyűlés az Elnökség tagjait 5 (öt) évre választja.
- Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással hozza. A döntéseit jegyzőkönyv formájában köteles írásba foglalni. Döntéseiről intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
- Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és Egyesületet megillető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és a Számvizsgáló Bizottság tájékoztatása mellett - dönteni.
- Az Elnökség a három tag együttes jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de évente legalább négyszer tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 30 nap időköznek kell lennie.
- Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat eseteket ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetendőnek tekintendő.
- A határozathozatalba nem vehet részt az a személy, ki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b/ pont), élettársa a határozat alapján
a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
- A b/ pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
- Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők aránya (ha lehetséges személye is).
8.
- Mind a közgyűlés mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által kijelölt két hitelesítő tag.
- A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet az Egyesület két tagja hitelesít. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
- Az Egyesület Elnöke köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
- Az Elnök köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 30 napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.
- Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető eredményesnek az Elnökség köteles annak tudomására jutásától számított 30 napon belül az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdető tábláján nyilvánosságra hozni.
9.
- Az Egyesület iratait, bevetéli és kiadási bizonylatait az elnökhelyettesek kezelik.
10.
- Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénzügyi teendők ellátásával megbízni. Az Elnökség és a pénztáros részére költségtérítés állapítható meg.
11.
- Az Egyesület Alapítói közlik, hogy az alapítás évében az Egyesület éves bevétele az 5.000.000,- Ft-ot, azaz Ötmillió forintot nem éri el, ezért felügyelő bizottságot nem hoznak létre.
- Az Egyesület megalakulásától kezdődően befektetési tevékenységet nem végez, ezért befektetési szabályzatot nem alkot.
12.
A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG
- A Számvizsgáló Bizottság három tagú melyet a közgyűlés választ meg.
- A Számvizsgáló Bizottság tagjai két közgyűlés között ellenőrzik az elnökséget, közgyűlések, szavazások során a titkosan leadott szavazatokat számolják.
- a Számvizsgáló Bizottság tagjai irat-betekintési joggal rendelkeznek az Egyesült összes irataiba.
13.
A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
- Az Egyesület alapításakor a Számvizsgáló Bizottság tagjait, az alapítók választják meg titkos szavazással.
- Az Egyesület közgyűlésén a Számvizsgáló Bizottság tagja meghatalmazott útján nem járhat el.
- A Számvizsgáló Bizottság ülése akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van.
- A Számvizsgáló Bizottság négyhavonként az Egyesület székhelyén ülésezik.
- A Számvizsgáló Bizottság ülései nyilvánosak azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. A Számvizsgáló Bizottság határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetendőnek tekintendő.
- Az Egyesület Alapítói közlik, hogy az alapítás évében az Egyesület éves bevétel az 5.000.000,- Ft-ot, azaz Ötmillió forintot nem éri el, ezért Számvizsgáló Bizottság hatáskörére nem terjednek ki az 1997. Évi CLVI. Törvény 11. § - ban az Egyesület felügyelő szervére meghatározott előírások.
- Megszűnik a Számvizsgáló Bizottsági tagság:
a/ a megbízás tartalmának lejártával,
b/ visszahívással,
c/ törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d/ lemondással,
e/ elhalálozással.
14.
- Tekintettel arra, hogy az Egyesület bevétele az alakulás évében nem éri el az 5 millió Ft-ot, az Egyesület könyvvizsgálót nem választott.
15.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
- Nem lehet felügyelő szerv elnök vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a/ a vezető szerv elnöke vagy tagja
b/ a közhasznú szerezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység
kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik.
c/ A közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerint juttatást-, illetve
d/ Az a/ - c/ pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
Amennyiben az Egyesült Felügyelő Bizottságot választ az összeférhetetlenségi szabályok Felügyelő Bizottság tagjaira is kötelezőek.
A közhasznú szerezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, ki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
16.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
- Az Egyesület képviseletére az elnök, két elnökhelyettes jogosult. Az Egyesület képviseletében az Egyesület elnöke és bármelyik elnökhelyettese együtt jogosult eljárni. Az Egyesület pénzintézeti számlája felett az elnök és bármelyik elnökhelyettes együtt jogosult rendelkezni.
17.
KÖZHASZNÚSÁGI NYILATKOZALTOK
- Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül mások is részesülhetnek közhasznúsági szolgáltatásaiból.
18.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
- Az Egyesület céljainak biztosítása érdekében együttműködési szerződést köthet hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.
- Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók - az Egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.
19.
- Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
20.
- Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén kell zárni. Az üzleti év végével a képviselő, illetőleg az általa megbízott könyvelő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
- Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
21.
- Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat.
22.
- Az Egyesület a jelen alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját a székhelye szerinti hirdetmény után nyilvánosságra hozza.
23.
- Az Egyesület működésével, szolgáltatásainak igénybevétele módjával, beszámolóinak közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség) az alapszabályban szabályozott irat-betekintetési és felvilágosítási jog biztosításával. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület székhelye szerinti hirdetmény közleményben, az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán teszi közzé ezen adatokat.
- Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámoló) illetően biztosítani kell, az arra jogszabály által felhatalmazott személyek részére történő hozzáférhetőséget (betekintés és másolat készítés)
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a. a számviteli beszámolót,
b. a költségvetési támogatás felhasználását,
c. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d. a cél szerinti juttatások kimutatását,
e. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindazok szerveitől kapott támogatás mértékét,
f. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összeget,
g. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmú beszámolót.
- a közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
24.
- Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról köteles felvilágosítást adni.
- Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére elküldeni.
- Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előirt határidőben teljesíteni.
25.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Az Egyesület bármely okból történő megszűnése esetén a megszűnés idején meglévő vagyont az egyesületi célokkal azonos, vagy hasonló célú az egyesületek támogatására kell fordítani.
26.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a az Egyesületekről szóló 19ö89. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló az 1997. Évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak.
27.
- Az Egyesület létrejöttének és a jogi személyiség, valamint a közhasznú jogállás elnyerésének feltétele, hogy a Fővárosi Bíróság az Egyesületet nyilvántartásba vegye. Az Egyesület tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
A jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a RomAssist Közhasznú Egyesület 2003. április 2-án megtartott - megismétel - alakuló közgyűlésén fogadta el. |
|
|
|
|
|
